Ugyancsak itt, Torda közelében, a rómaiak építették a legnagyobb tábort egész Daciában. Tudták, hogy jó itt a föld, és tiszta a levegő. A dákok kincsét is keresték, de mindenekelőtt a kitermelhető só vonzotta ide őket.
A római Potaissa castrum a környék legfontosabb történelmi-régészeti emléke. A castrum az 5. macedón légióhoz tartozott, amelyet 168-ban építettek Marcus Aurelius császár uralkodása alatt.
A római castrum egy hatalmas téglalap, amelynek hosszanti oldala – az északi és a déli – 573 m, a rövidebb oldalai pedig – a keleti és a nyugati – 408 m hosszú, területe pedig 23,37 ha. Orientációja és pozíciója révén megfelel az adott korszak katonai elvárásainak. Így a decumanum kapu a magasabb területre (nyugatra) irányul, és a fennsík, amelyre épült, árvizektől és természeti csapásoktól védett, ugyanakkor közel van egy patakhoz. A fennsík az ókori város és a környező területek felett helyezkedik el, ami jó kilátást tett lehetővé a castrum irányából.
A római castrum
A castrum mérete alapján körülbelül 5000 katonát tudott befogadni. A római castrum falainak építésénél a környék számos kőbányájából kitermelt köveket használtak fel, amelyek vastagsága 1,7 és 2 m között volt.
A castrum romjai a késői középkorig fennmaradtak. Ezt követően a megmunkált kövekből számos templomot és más épületeket építettek Torda központjában. Számos ősi tárgyat találtak a castrum területén – épületdarabokat, szobrokat, mozaikokat, kőfeliratokat, érméket, apró tárgyakat. Mindezek megtekinthetők az ország különféle gyűjteményeiben és múzeumaiban: a Tordai Történeti Múzeumban, illetve külföldi, leginkább a budapesti és bécsi múzeumokban.
Ez az egyetlen légiós tábor Daciában, amelyben nem zajlanak építkezések, és ahol régészeti ásatások végezhetők, mivel régészeti lelőhelyként van számon tartva.
[yikes-mailchimp form=”3″]
Legyen részese a tordai sóbánya varázsának – vásároljon jegyet online.
