Sóbánya

A sóbánya felújitása előtt, a turisták a Ferencz József szállitási alaguton keresztül juthattak a bánya mélyére.
Ezt az alagutat 1853-1871 között készitették. Teljesen vizszintes járatot képezve, a só ólcsobb és könnyebb felszinre juttatására használták. A munkálatok befejezésekor az alagut hossza 780 m volt, de a XIX. század végéig még 137 m-el hosszabbitották. Az alagut bal oldalán kőtáblák jelzik a távolsagot 10 osztrák öl távolságra egymástol.
Amint a látogató a járaton halad, a földalatti világ egyre jobban feltárja csodáit.

p1210087 Fj4 4503107

A sóba vésett erkélyek által látogatható, a szállítási galéria szintjén. Kónikus (harang) alakú kitermelési kamra, amely 87 m mély és 67 m átmérőjű az alján.
Egy 1853-beli leírás így hangzik: ” ………..”
Formájának és elszigetelt fekvésének köszönhetően, különös visszhang keletkezik, ezáltal elnyerve a turisztikai elnevezést ,hogy “Visszhangok terme”.

Mi

Egy nyolcszög alakú terem, amely közepén egy függőleges tengely létezik, amely “crivac” vagy “gépel” elnevezésen ismert.
A szerkezet lovak segítségével működött és a Rudolf bányából függőlegesen kiemelt só darabok szállítására szolgált, amelyeket a kamra aljától a kiemelő aknán keresztül a szállítási galéria szintjéig emeltek. A kiemelő szerkezet összeállításának éve (1881) a tengelybe van bevésve és még napjainkban is látható. A fentebb említett gépezet, egy kisebbet helyettesített, amely 1864-ben volt összeállítva. Egyedüli berendezés Románia területén, sőt Európa területén is, amelyet eredeti helyen láthatunk.

Sc

A Rudolf bányában kitermelt só darabokat a kiemelő aknán keresztül, függőlegesen emelték ki egészen a szállítási galéria szintjéig. A 3 m-es átmérőjű csigákat 1864-ben szerelték a kiemelő akna tetejére és ma is működőképesek. A teremben található a kiemelő szerkezet működőképes modellje (méretarány 1:20). Bemutatja a sószállításra használt gépezet elemeit, valamint a folyamatot. A bányászati berendezés elemei: a kiemelő szerkezet terme, melyben az azonos nevű, lovak által mozgatott gépezet található; a kötélvezető alagútak; a kiemelő akna terme, ebből nyílik a Ferenc József galériát és a Rudolf tárnát összekötő vakakna, melyen a sót emelték ki.

Sp2 Sp120170516_125419538_iOS20170516_125509000_iOS

A névsorolvasás terem keleti falában egy fülke van vésve a só tömbbe, ami jelzi a szimbolikus oltár létezését. Itt imádkoztak a bányászok, ez volt az a hely ahol újjászületett a remény a bányászokban, hogy jobb idők is fognak következni.

altar altarul

 A Gazdagok lépcsője, amely a terem közepén áll, átjáróként szolgált a Terézia és Rudolf bányába mielőtt a szállítási galéria megvalósult volna. A tökéletes párhuzamos csíkok, amelyeket a só vágok kézi csákánya hagyott a falon, arról tanúskodnak, hogy kemény munkával valósították meg az ismeretlen munkások a mai örökséget.

scara bogatilor

A Rudolf tárna 42 m mély, 50 m széles és 80 m hosszú kamra, amely az utolsó kitermelési hely volt a tordai sóbányában. A 172 lépcsőfokkal rendelkező lépcső, vezet a bánya aljához, 13 emeleten keresztül és mindegyiken látható a falba vésve az év amelyben a kitermelés azon a szinten zajlott.
A kamra észak-nyugati oldalán az évek során só cseppkövek alakultak ki. Tökéletes sókristály forrásnak számítanak, 99,9%-ban NaCl. Az évi növekedési sebességük 2 cm, a maximális hosszúság amelyet elérhetik kb. 3 m. A panoráma lift tökéletes látványt nyújt a turistáknak az egész bányáról.

R1 R2 R3

Kónikus alakú tárna (harang alakú), ahol a kitermelés óriási üreget hagyott maga után: 90 m mély és 87 m átmérőjű az alja. Az aknák szájától a bánya aljáig 112 m melység létezik. Egy “sószuhatag”, egy földalatti tó és só cseppkövek egészítik ki az óriási harang tökéletes egyensúlyát.
A földalatti tó melysége 0,5 m-8 m között változik és a bánya aljának 80%-át foglalja el. A tó közepén egy só darabokból kialakult sziget létezik, amely 1880 után alakult ki, amikor a törmeléket, melyet nem küldtek a felszínre a bánya alján tárolták, mivel akkor a kitermelés már leállt ebben a kamrában.

T1 Salina Turda T3

A bányászati munkálatokat a Szent Antal tárna aknájánál, amely 108 m mély, 1862-ben leállították a gyenge minőségű kitermelt só miatt. Egy elszigetelt kitermelési kamra, amelynek nincsenek köttetései más termekkel a tordai sóbányából.

A bányának ez a része földtani rezervátumnak számit, ezért tilos a látogatása. 15 m-re fekszik a szállítási galéria szintjétől. A kiemelő aknán beszivárgó víz, csodálatos sószuhatagot és sókristályokat alakított ki, a bánya alján található vízben pedig tökéletes sókristályok alakultak ki. Ezért a hely azt a turisztikai elnevezést kapta ,hogy “Kristályok terme”.

P1

A Gizella bánya és a többi hasonló kamra az észak-nyugati oldalról, a Rudolf bányához hasonló formában voltak kibányászva és a kitermelés leállása következtében a kamrák az eredeti formában maradtak meg. Jelen pillanatban a Gizella bánya, kezelőközpontként vagy barlangterápiaként szolgál.

S1 S2

TOP