Turisztikai látványosságok

Cheile Turzii A Tordai hasadék egyike a legszebb és a legcsodálatosabb hasadékainak Romániából. A hasadék egy csodálatos karsztikus tájképet alkot, amelyet a Hesdát patak (Aranyos mellékfolyója) hozott létre 3 km hosszú távolságon a torockoi hegység észak-keleti jura béli karsztikus hegyeiben. A hasadék egy komplexebb (geológia, flóra, fauna és arheológia szempontjából) védett terület része, ahol több mint 60 barlang található, melyek közül a legfontosabb a Denevérek barlangja, Magyar barlang, Nagy-Balika vára barlang, Eldugott barlang, Molnárok barlangja és számos sziklás sarkok, oszlopok és meredek falak melyek meghaladják a 100 m. Itt található egy sziklából alkotott katedrális, amely a Kakas sarok nevet viseli, illetve a Vársarok, Sárga torony és a Bors vár. A csodálatos látvány mellett a Tordai hasadék menedéket nyújt az itt előforduló ritka és védett növényeknek és állatoknak. Számos lepke faj (Eubleme, Phybalopterix, Heterogynis, Dysaukes) fordul elő, illetve növény fajok, mint pl. a turkesztáni hagyma (Allium obliquum)és erdélyi berkenye (Sorbus dacica). A hasadék barlangjai nemcsak látványosságukról híresek, hanem arról is, hogy menedéket nyújtottak Torda és környéke lakosainak, amikor a térség vándor népek támadása alatt volt. A barlangokban talált jelek arra utalnak, hogy már a paleolitikum közepén a neolitikumban is éltek emberek ezekben a barlangokban.
Cheile-Turenilor Turisztikai és tudományos jelentőségének köszönhetően arra késztette a Nemzeti kulturális intézmény, hogy egy komplex védet területté nyilvánítsa ezt a területet és el is kezdődött a védetté nyilvánítás és meghatározták a védett terület határait. A Túri hasadék barlangjait (melyek közül a legismertebbek a Tündérek és Királyfik barlangja) George Racovita és Iosif Viehmann kolozsvári barlangászok kutatták fel. Jelenleg az O.J.P.C.N., a Történelmi Múzeum képviselői, Victor Catanas naturalista és Gheorghe Lazarovici és Zoia Kalmar arheológusok egy monográfián dolgoznak, amely részletes információkat nyújt a turisták számára erről a csodálatos helyről. A kutatások során kiderült, hogy i. e. az 5000 éve éltek emberek ezen a térségen. Más felmérések szerint a neolitikum végéről és a bronz korszakból valók ezek az adatok. A romai korszakból származó kisebb település maradványai i. e. 1 századból-i. u. 1 századig tartó periódusra utal. A teraszon településre utaló nyomokat találtak, amely az 5-12 századig létezett ezen a területen. A barlangokban olyan nyomokat találtak, melyek arra utalnak, hogy itt is éltek emberek ideiglenes periódusig már az ősidőktől kezdődőleg. A turisták figyelmét felkelti az itt található 40 m átmérőjű és 3 m magasságú sírdomb, amely a Gyenge dombon található a Hangya (La Furnici) pontnál. A sírdombon bronzkori sírókat is felfedeztek az utóbbi kutatások során.
castrul-roman A potaissai erődítmény a legnagyobb és a leghosszabb időtartamig létező romai erődítmény volt Dacia területén. Az 573 m hosszú (észak-dél irányban) és 408 m széles (kelet-nyugat irányban) óriás téglalap 23,37 ha területen helyezkedett el. Az elhelyezkedése és orientációja alapján az erődítmény figyelembe tartotta a katonai technikák előírásait, melyek az építési periódusára voltak jellemzők. Ezek alapján a bejárat magasabban helyezkedett el (nyugat fele) és a vár fennsíkon helyezkedik el, aminek köszönhetően védve van az árvizektől, de mégis közel van egy vízfolyáshoz. A fennsíkról jól belátható az ősi város és a környező térségek (tengerszint feletti magassága 375 m). A vár 40 m magas ami kitűnő látóképességet biztosított a katonák számára. Ennek köszönhetően meg lehetett figyelni a Napocara vezető utat egészen Aiton falu határáig.
Biserica reformata Torda legrégebbi emlékműve amely a város központjában helyezkedik el (Hasdeu u. 1 sz.), a Republicii téren a Fejedelmek háza (ma Történelmi Múzeum) mellett. A 15-dik század elején volt építve Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) uralkodása alatt egy régebbi templom helyére. A ma is látható második templom 1400 körül épült gótikus stílusban, egy hajós, 26 m hosszú, 8,5 m széles és 16 m magas. Eredetileg 5-10 m-rel hosszabb volt, ugyanis a keleti részén foglalt helyet az oltár, de a templom erődítése során ez a rész nem fért be a templomot körülvevő falak közé, így az oltárt lebontották és így alakult ki a ma is látható és a megszokottól eltérő forma. A lerombolt rész helyére a 17-dik században egy haranggal rendelkező tornyot építettek, amely 1862-ben összeomlott. Az új 60 m magas órával rendelkező torony (ma is látható) 1904-1906 között épült.
A templom északi és nyugati oldalai a legszebbek. A nyugati oldalon található a templom bejárata, amely gótikus stílusban van díszítve, hiszen a 15-dik században épült. A tengely nyugati részén kapu található, amely egy törött ívben végződik és amelyet tölgyfa levél motívumok díszítenek. Az északi oldalon 5 támpillér és egy második kijárat található, amely állandóan zárva van. A templom belseje a 17-dik századi tűzvész után volt véglegesítve. A templom 1564-ig romai katolikus, majd ettől az évtől kezdődőleg református templom lett.
Monument Mihai Viteazu Stanca asszony (Mihai Viteazul felesége) egy kápolnát állítót fel erre a helyre Báthori Gábor Erdélyi fejedelem jóváhagyásából, amit a magyar fanatikusok nem sokkal utána leromboltak. A kápolna kereszt alakú volt és ezt egy vízfestéken örökítette meg 1820-ban, amit Téglás István (1853-1915) tordai történész, majd Kemény József (1795-1855) báró őrzött meg. A 19-dik század végén Vasile Moldovan Szent Mihályi pap megvette a kápolna területét, azzal a céllal, hogy megóvja a sírhelyet a további meggyalázásoktól.
A régi kápolna helyére 1923-ban egy fából készült keresztet helyeztetett I Ferdinand, miután meglátogatta Torda városát feleségével, Máriával együtt 1919-ben. Az elkészítésben a bukaresti Emlékművek Szervezete is besegített. Jelenleg a kereszt a tordai Történelmi Múzeumban látható 1977 óta és a következő idézet van rajta: „Itt halt meg a nagy Mihai Viteazul vajda 1601 augusztus 9”.
A jelenlegi emlékmű (obeliszk) 1977 május 5-én volt felavatva. 1601 cm magas (az elhalálozási évet jelképezve) és Marius Butunoiu szobrász műve. Öntött vasból készült, ruschitai mésztufával van bevonva és egy téglalap alakú vulkáni tufából készült talapzaton helyezkedik el. Három oldala van melyek a 3 fejedelemséget jelképezik, amelyeket 1601-ben egyesített Mihai Viteazul. Mindhárom oldal alján a három fejedelemség címere látható, melyek simeriai márványra voltak rávésve Vasile Rus Batin kolozsvári művész által. Az emlékmű mellé 2005-ben Mihai Voda nevű templom épült, amely a Bukaresten Mihai Viteazul által építetett Mihai Voda templom másolata.
Muzeu Turda Potaissan felfedezett jelentős tárgyak közé tartoznak a mérleg súlyok, melyek királyi rendeletből voltak elkészítve. A legszebb egy bronzból álló „pondus”, amelyet az 5-dik légió várának a helyén történő ásatások során találtak meg. A súly ólomból van és bronzzal van bevonva és 896 gramm súllyal rendelkezik. A felszínén ezüst betűkből álló szöveg olvasható, amelyből kiderül, hogy Valerius Sabinus ellenőrizte le a súlyt királyi rendelet során 198-211 között: Leg(ionis) V (quintae) Mac(edonicae) P(iae) F(idelis) P(ondus) I(unum)/examin(atum) iussu d(ominorum) trium/nostrorum/ augustorum/Val(erius) Sabinus/optio leg(ionis) s(upra)s(criptae) d(ono) d(edit).
Jelenleg a város Történelmi Múzeumában található (6607 szám alatt) és tükrözi a város régi aktív kereskedelmi helyzetét.
TOP